Hogyan tudjuk átvenni a kikötőhelyet? 

A hajóvásárlások alapvető kérdése a kikötőhely megszerzése lett. Gyakorlatilag mindenütt várólistákkal találkozunk. A kikötőhely átvételéhez kreatív jogi megoldásokra van szükség. 

A kikötőhelyek bérlete során a kikötők kedvtelési célú kikötőrészeiben kialakított helyeket a tulajdonos, vagy üzemeltető bérbe adja bérlőknek és kikötőhasználatot, valamint kikötői szolgáltatásokat biztosít számukra, bérleti díj ellenében. A kikötők jellemzően a hajó tulajdonosával vagy üzembentartójával kötnek szerződést, de gyakran előfordul, hogy a költségviselő a tulajdonoshoz köthető gazdasági társaság. Több tulajdonos esetén a tulajdonosoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy melyikük jogosult a szerződést aláírni, illetve a szerződéskötéssel kapcsolatban később eljárni. A díjszabást és a szolgáltatásokat a kikötő határozza meg, ezek nagyon változóak. A hajóval való gazdasági tevékenység végzése - charter, oktatás, stb. - plusz díjakkal jár, ugyanakkor önmagában az, hogy egy hajó "cégnéven van" nem szokott gondot okozni.

A kikötőhely bérletek időtartama változó, manapság jellemzően egy-egy szezonra szól, azzal, hogy a szerződést a felek később meghosszabbítják, vagy újra kötik. 

A szezononként való hosszabbítás a kikötő számára előnyös, hiszen egyszerű lehetőséget biztosít a díjak változtatására, a kondíciók átdolgozására, amely "meglepő módon" általában díjemelést jelent. A bérlők lehetőségei így korlátozottak, a kikötőhely megtartása érdekében a feltételek elfogadásán túl nem sok mozgásterük marad. Fontos, hogy egy szerződés akkor minősül megkötöttnek, ha minden fél megfelelően aláírta. Ha ezt, vagy az előírt díjfizetést elmulasztjuk, a kikötő ajánlati kötöttsége jellemzően megszűnik és jogosulttá válik arra, hogy a kikötőhelyet más részére értékesítse, bérbe adja.

A kikötőhely bérleti joga önmagában nem fogalomképes, nem rendelkezhetünk vele. 

Ez röviden annyit jelent, hogy csak a kikötővel kötött szerződés keretein belül van lehetőségünk másra átruházni azt, a kikötő hozzájárulásával. A bérleti szerződések szabályozzák az átadás menetét és lehetőségeit, amik széles skálán változnak. A korábbi gyakorlat az volt, hogy a hellyel már rendelkező hajó megvásárlásával igényt formálhattunk a kikötőhelyre is, a változást csak be kellett jelenteni. 

A mai szerződésekben a kikötők jellemzően nem vállalnak kötelezettséget arra, hogy a hajó eladása esetén az új tulajdonossal szerződni fognak, így akár hely nélkül is maradhat a kiszemelt hajó.

A jó megoldás egy biztonságos adásvételi szerződés kidolgozása, amiben a vásárlás feltételének tekintjük a kikötőhely átvételét, és rögzítjük, hogy ezt hogyan tudjuk biztosítani. Több irányba is indulhatunk. Mivel minden a kikötőbérlettől függ, célszerű egy adásvételi szándéknyilatkozat aláírása, és némi foglaló átadása után a kikötő írásos hozzájárulását és ajánlatát kérni a kikötőhely átruházáshoz a vevő, mint új bérlő részére. Ne feledjük, hogy csak az ajánlat írásos elfogadása jelent szerződési kötelezettséget. Ha ez megtörtént, megköthetjük a végleges adásvételi szerződést a hajóra.

Egyes kikötők a kikötőhely átadásában nem partnerek, így kreatívabb megoldást kell választanunk. 

Ahol a kikötő bérlet a hajó tulajdonostársai között könnyebben átruházható, ott megoldást jelenthet, ha a hajó adásvétele úgy történik, hogy a kikötőhely bérleti joggal bíró tulajdonos egy minimális részaránnyal a hajóban társtulajdonos marad az új vevő mellett, majd közösen kérik, hogy az új vevő - immár tulajdonostárs - részére kerüljön átruházásra a kikötőhely bérlet. Természetesen ez is akkor működőképes megoldás, ha ezt a kikötő szerződési feltételei lehetővé teszik.

Jogos elvárás, hogy egy hajót lehessen vízen tárolni, így akármilyen konstrukciót is választunk az adásvételre, érdemes megfelelő biztosítékokat kikötni arra az esetre, ha mégsem sikerülne átvennünk a kikötőhelyet. 

Ez lehet a vételár ügyvédi letétbe utalása addig, amíg a feltételek nem teljesülnek, lehet egy speciálisan meghatározott foglaló a megállapodásokban, vagy lehet egy visszatartott biztosíték. A lényeg, hogy a felek korrektül el tudjanak számolni ha összejön az ügylet, és akkor is, ha nem.